Mikor megnéztem a Moon-t, eszembe juttatta mennyire is imádom a fasza sci-fi-ket, viszont a Lostig még van idő.. Nem kellett sokat keresgélnem, több helyen is sok jót olvastam a fent említett alkotásról. Kéremszépen ez kurvajó volt!

Danny Boyle filmjei közül nem mondhatnám, hogy mindet láttam, de a főbb mesterművek (Trainspotting, 28 nappal később, Gettó Milliomos) megvoltak. Rendben van, hogy a Mr. fasza horrort csinál, ha kell pedig leforgat egy sokoszkáros szerelmi storyt. Viszont, hogy ebben a műfajban is otthon legyen? És mégis. 6 embert útnak indítanak, hogy a haldokló napot egy bazinagy bombával újraindítsák, mintegy apró ősrobbanást előidézve, de nem mehet minden elsőre, ők is eltűnnek. Nincs más hátra mint a földön (ahol mellesleg elég ramaty az idő :) ) található maradék hasadóanyagkészletet felhasználva útnak indítsanak még egy utolsó reménysugarat, az Icaros II-t. Na, itt akkor kitérnék kicsit a vizuális effektekre, amelyek nem kicsit ütnek. Mint a hajót, mint a fagyos hangulatú világűrt sikerült nagyon látványosan és ?hihetően(honnan is tudnám, nem voltam még az űrben) ábrázolni. A kívánt hatást sikerült elérniük, nálam legalábbis. Mivel így leírva sem tűnik túl egyszerű feladatnak a misszió, így nekik is akadnak problémáik, főleg mikor kiderül, hogy...

A szereplőgárdára sem lehet panasz, senki nem lóg ki, bár hűdemeghatározó alakítás sem volt, kivéve talán Chris Evans-t, ő faszán hozta a realistát.

9/10.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.